Népesség
A 20. század második felétől Pécs lakossága viharos gyorsasággal növekedett, egészen 1990-ig. Népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – az 1960-as években felgyorsult a szocializmus évei alatt. A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 170 039-en, azóta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Pécsen, mint 1970-ben. Pécs az egyik legrosszabb helyzetben lévő megyeszékhely, csökkenő születésszáma az országos átlagnál is magasabb. Magasabb természetes fogyás csak Miskolcon figyelhető meg.Pécs lakónépessége 2011. január 1-jén 156 049 fő volt, ami Baranya megye össznépességének 40,4%-át tette ki. A város Baranya megye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 958,7 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 24% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1181 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 72,8, a nőknél 78,6 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 10%-a, mintegy 15 870 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és horvátnemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló pécsiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.
| Lakosságszám | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
| 1870 | 29 839 | — |
| 1880 | 37 186 | 2,20% |
| 1890 | 43 869 | 1,65% |
| 1900 | 54 789 | 2,22% |
| 1910 | 61 360 | 1,13% |
| 1920 | 59 846 | −0,25% |
| 1930 | 75 358 | 2,30% |
| 1941 | 89 464 | 1,56% |
| 1949 | 89 470 | 0,00% |
| 1960 | 116 042 | 2,36% |
| 1970 | 150 779 | 2,62% |
| 1980 | 169 134 | 1,15% |
| 1990 | 170 039 | 0,05% |
| 2001 | 162 498 | −0,41% |
| 2011 | 156 049 | −0,40% |
| 2019 | 142 873 | −1,10% |
Etnikai összetétel
| Jelentős nemzetiségi csoportok | |
|---|---|
| Nemzetiség | Népesség (2011) |
 Német |
6 565 |
 Cigány |
3 145 |
 Horvát |
1 922 |
 Szerb |
306 |
 Román |
258 |
Pécs városa két, Magyarországon hivatalosan elismert nemzeti kisebbségnek is az egyik legjelentősebb központja: a németeknek és a horvátoknak. Érdekes megjegyezni, hogy amíg Pécs városának lakossága egész Magyarországhoz hasonlóan csökken, addig a kisebbségek száma kis mértékben növekedett az utóbbi néhány évtized alatt, azonban a cigányokat kivéve csak statisztikailag. A németek száma 1980-ban 996 volt, 1990-re 1704-re növekedett. A horvátok száma is kismértékben gyarapodott: 1980-ban 629-en, 1990-ben 637-en, 2001-ben 820-an vallották magukat horvát nemzetiségűnek a városban. A statisztikai adatokban a nemzetiségek számának növekedése főleg a megváltozott társadalmi légkörnek és az új népszámlálási kérdőívnek köszönhető. Pécsett horvát tannyelvű iskola is működik az első elemitől a gimnáziumig bezárólag. A Baranya és Tanactáncegyüttesek többek között horvát népi énekeket és táncokat adnak elő, és az utánpótlás is folyamatosnak mondható már évtizedek óta. Az August Šenoa Club szintén segíti a horvát nyelv megőrzését a városban. Pécsett horvát nyelvű színház, rádióadások, és katolikus istentiszteletek is hallgathatóak minden vasárnap.
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 162 498 fő volt, ebből a válaszadók 160 217 fő volt, 150 417 fő magyarnak, míg 1869 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 5061 fő német, 1702 fő horvát és 292 fő szerb etnikumnak vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 156 049 fő volt, ebből a válaszadók 146 990 fő volt, 131 120 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak. Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a jelentősen a németek (6565 fő) száma nőtt Pécsen. A cigány (3145 fő) nemzetiségűek száma szintemegkétszereződött. Horvátnak (1922 fő), szerbnek (306 fő) és románnak (258 fő) vallók száma kismértékben nőtt, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Pécsen él a legtöbb magát németnek, horvátnak, szerbnek és románnak valló nemzetiségi.
| Nemzetiségi eloszlás | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Időszak |  | | | | | | Egyéb/Nem válaszolt | Összesen | |||||||
| 2001 | 92,57% | 3,11% | 1,15% | 1,05% | 0,18% | 0,08% | 1,86% | 100% | |||||||
| 2011 | 84,03% | 4,21% | 2,02% | 1,23% | 0,20% | 0,17% | 8,14% | 100% |
|||||||
Gazdaság
| Év | Munkanélküli (fő) | Munkanélküli (%) | Munkaképes népesség (fő) |
|---|---|---|---|
| 2000 | 3 380 | 3,43% | 98 394 |
| 2001 | 3 569 | 3,60%  |
101 538 |
| 2002 | 3 463 | 3,41%  |
101 538 |
| 2003 | 3 423 | 3,37% |
101 398 |
| 2004 | 3 407 | 3,38% |
100 632 |
| 2005 | 4 095 | 4,09% |
99 953 |
| 2006 | 4 027 | 3,69% |
100 125 |
| 2007 | 4 272 | 4,22% |
101 148 |
| 2008 | 4 679 | 4,65% |
100 640 |
| 2009 | 6 792 | 6,67% |
101 784 |
| 2010 | 7 301 | 7,19% |
101 561 |
| 2011 | 7 445 | 7,38% |
100 855 |
| 2012 | 8 199 | 8,20% |
99 559 |
| 2013 | 7 317 | 7,40% |
98 617 |
| 2014 | 5 548 | 5,31% |
104 493 |
| 2015 | 6 116 | 5,45% |
103 764 |
| 2016 | 4 978 | 4,83% |
97 603 |
| 2017 | 3 934 | 3,85% |
102 111 |
| 2018 | 3 561 | 3,52% |
100 939 |
Pécs leghíresebb terméke a Zsolnay-porcelán, melynek legkülönlegesebb változata az eozin máz használatának köszönheti jellegzetes fémes színét és csillogását. A századfordulón a kerámiaedények mellett leghíresebb gyártmánya az épületkerámia volt, amelyet a bécsi és pesti szecesszió előszeretettel alkalmazott. Zsolnay épületkerámiák sokfelé megtalálhatók máig a volt Osztrák-Magyar birodalom területén, díszítik a jelentős középületeket Lembergtől (Lviv) Triesztig, Bécstől Pestig. Pécsett a legszebb Zsolnay kerámiával díszített épület a Postapalota, a Dozsó, és a Zsolnay-mauzóleum. A Pécsi Sörfőzde a leghíresebb négy magyar sörgyár egyike, 1848-ban alapították Pannónia Sörgyár néven. Szokás Pécset a hazai bőripar fővárosaként is említeni. A közelmúltig a város mellett szén- és uránércbányászat is volt.
Pécs város egyik legnagyobb munkáltatója az Elcoteq üzeme 2011. végén mintegy 1500 dolgozóját bocsájtotta el, a termelés befejezésének indoklásával. A megyeszékhely munkanélküli személyeinek száma egyre magasabbá vált a gazdasági válság ideje alatt.A 2013-as év végén a város legnagyobb létszámot foglalkoztató intézménye a Pécsi Tudományegyetem is elbocsátásokba kezdett a hallgatói létszám csökkenése miatt. A város egyik legismertebb és legrégebb óta üzemelő gyáregysége a Zsolnay-gyár is bejelentette, mintegy 160 fő elbocsájtását a csődközeli helyzetük végett. 2013 végén a magyar állam átvállalta Pécs város összes 29,7 milliárd forintnyi értékű adósságát, elősegítve ezzel a jövőbeli fejlődését.
- Fontosabb események:
- 1773 – Klimó György papírmalmot és nyomdát alapított a tudományok támogatására.
- 1780 – Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Teréziától, ezzel felszabadult a püspökök földesúri hatalma alól, ami megindította a fejlődés útján. Sorban épültek a különböző gyárak.
- 1782 – Vasason megnyílt az első szénbánya.
- 1844 – Megalapították a Limberger-féle cukorgyárat.
- 1845 – Megalakult a Madarász-féle vasgyár, amely 1889-ben tönkrement, de helyén létrehozták az Első Pécsi Bőrgyárat.
- 1850 – Megépült az Első Pécsi Mész- és Téglagyár.
- 1852 – Megnyílt Zsolnay Ignác fazekasműhelye.
- 1853 – Scholz és Hirschfeld Sörgyárak alapításának éve.
- 1858 – Ekkor épült a Weidinger-féle gőzmalom, mely az új évezred elején tűz martalékává lett.
- 1859 – Littke Lőrinc bornagykereskedő pezsgőgyárát fia, József (1840–1902) a világhírnévre emelte. Ferenc Józsefcsászár és Frigyes főherceg udvari szállítója lett, raktárai, telepei és ügynökségei működtek Európa számos országában.
- 1861 – Hamerli János tímárságát és kesztyűkészítő műhelyét két évtized alatt jól jövedelmező gyárrá fejlesztette.
- 1862 – Engel Adolf faipari üzemet, parkettagyárat hozott létre, a Duna Gőzhajózási Társaság sorra megnyitott bányáit ő látta el fával.
- 1862 – Erre az évre datálható a Havas és Ritter-féle gépgyár, valamint a Haberényi gépgyár.
- 1867 – Angster orgonagyár (alapítója: Angster József)
- 1868 – A Zsolnay porcelángyár a város talán leghíresebb gyára lett.
- 1880 – Pécs-Mohács Vasúttársaság önálló gépgyára.
- 1980 – Átadták a második pécsi felüljárót.
- 2000 – A Pécsi Pláza átadása.
- 2004 – Átadták a pécsi Árkád bevásárlóközpontot, mely 25 milliárd forintba került.
- 2010 – Pécs Európa kulturális fővárosa