Született 1828. április 19. Pécs Elhunyt 1900. március 23. (71 évesen) Pécs Állampolgársága magyar Foglalkozása keramikus Kitüntetései Ferenc József-rend Francia Köztársaság Becsületrendje

Zsolnay Vilmos (Pécs, 1828. április 19. – Pécs, 1900. március 23.) keramikusművész, nagyiparos.

Életpályája

Bár festőművésznek készült, apja kívánságára 1853-ban átvette a családi üzlet irányítását, majd 1863-ban bátyja pécsi agyagárugyárát. Miközben a manufaktúrát fejlesztette, végig alkotó művész maradt. Nagyon fontosnak tartotta új kerámiaanyagok kifejlesztését. Az ő találmánya az ún. porcelánfajansz és az épületdíszítésre alkalmazott fagyálló pirogránit (eredetileg pyrogranit). A Petrik Lajos és Wartha Vince által megalkotott, eozinnak nevezett lüszteres máz technikájának kidolgozásában is közreműködött. Gyára elsőként alkalmazta az eozinmázat dísztárgyain. 1873-tól bel- és külföldi kiállításokon mindenhol sikert aratott. Kiemelkedő sikere volt 1878-ban, hogy a párizsi világkiállításon elnyerte a nagydíjat (Grand prix), s a francia Becsületrenddel is kitüntették. Később megkapta a Ferenc József-rendet, Pécs városa pedig díszpolgárrá avatta.

Tervezőként ő alkalmazott először neves képzőművészeket (így a korán elhunyt Klein Ármint is). A korszak nagy építészei előszeretettel alkalmazták a Zsolnay-féle épületkerámiát, azaz az épületkülsőkön használható kőcserepeket.

Zsolnay Vilmos 1900. március 23-án hunyt el, akkor a pécsi Budai városrész ótemetőjének Szent Mihály-kápolnájában temették el.

 

Zsolnay Vilmos mellszobra

 

A Zsolnay-kút Pécsett 

Zsolnay Vilmos (Pécs, 1828. április 19. – Pécs, 1900. március 23.keramikusművész, nagyiparos.

Zsolnay Vilmos feleségül vette Bell Teréz (1832-1918) kisasszonyt. Házasságukból született:

• Zsolnay Miklós (1857. október 30. - 1922. február 25.)
• Zsolnay Júlia (1856. február 15. - 1950. április 2.), kopaszynai Sikorski Tádé (1851-1940) felesége.
• Zsolnay Teréz (1854. május 21. - 1944. május 16.), alsómátyásfalvi Mattyasovszky Jakab (1846-1925) okleveles bányamérnök, geológus felesége.

Zsolnay kerámiát alkalmazó építészek

• Steindl Imre
• Lechner Ödön
• Árkay Aladár
• Korb Flóris
• Giergl Kálmán
• Lajta Béla
• Pecz Samu
• Raichle J. Ferenc
• Schulek Frigyes

Emlékezete

Halála után a gyárat fia, Zsolnay Miklós irányította, akinek már apja életében is döntő szerepe volt a cég gazdálkodásában.

A Zsolnay-alapította gyár 1945 után államosítva lett, Pécsi Porcelángyár néven főként műszaki porcelántermékeket állított elő. A rendszerváltás után Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zárt Részvénytársasággá szerveződött, széles választékban állít elő kerámia termékeket.

Az eozinmázas köztéri kút Pécs egyik jelképe.

A budapesti Divatcsarnokban az egyik termet róla nevezték el, ahol és sok műve megtekinthető. Az itt működő Párisi Galéria Művészeti Szalon és Aukciósház rendszeresen forgalmaz régi és Zsolnay-kerámiákat.

Irodalom[szerkesztés]

• Dénes Gizella: Csodálatos fazekas, Szent István Társulat, Budapest (1965)
• P. Horváth Tamás: Tündérváros - Zsolnay Miklós titkos élete, Prae.hu - Palimpszeszt (2014)

Film

• A föld szeretője - Pozsgai Zsolt (forgatókönyvíró, rendező), Őze Áron (főszereplő)

Egyéb

Pécsen a Pécsi Szakképzési Centrum Zsolnay Vilmos Szakgimnázium és Szakközépiskola a 2016-2017-es tanévtől kezdődően viseli a gyáralapító nevét.

forrás:Wikipédia